44. Membrán-Transzport Konferencia Sümegen

A Hotel Kapitány Trianon termében került megrendezésre az előadássorozat és a poszterszekció. Külön kiemelném dr. Kapuy Orsolya bemutatkozását (Kovács Tibor díjas kutató), aki előadásában az mTOR szerepére világított rá a sejtek életképesség változásában, az apoptózis szabályozásában. A membránfehérjék vándorlása (trafficking) szekcióban dr. Várnai Péter a FRET-hez „hasonló” BRET (biolumineszcencia rezonancia energiatranszfer) módszer alkalmazását mutatta be a fehérjék közötti kölcsönhatás jellemzésében. Dr. Juhász Gábor lebilincselő előadásában a Syx17 mutáns muslicák neuromuszkuláris diszfunkciója és az agyban felhalmozódó autofagoszómák közötti összefüggést mutatta be. Mindezt szemléletesen demonstrálta az előadás végén a „normál mozgású” kontrollokkal és a diszfunkciót mutató, felszállni alig képes muslicacsoporttal.

A konferencia számomra igazi meglepetése Dr. Fazakas Csilla (MTA SZBK Biofizikai Intézet) kutatási témájának megismerése volt. In vitro vér-agy gát modellen végzett kísérleteiben agyi endotelsejtek barrier funkcióit vizsgálta egyrészt transzendoteliális elektromos ellenállás-méréssel (hasonlóan alkalmaztunk TER mérést epithel sejtréteg esetében) valamint tanulmányozta a PACAP (hipofízis AC aktiváló polipeptid) hatását az oxidatív stressz és a glükóz megvonás által okozott junkcionális károsodások ellen. Kollégája, dr. Végh A. Gergely kétféle sejt (melanóma sejt-konfluens endotel réteg) között fellépő adhéziót értékelte a tapadási szakadások mintázatának ismeretében. A sejtek közötti kölcsönhatás biofizikai megközelítése hozzájárulhat az agyi áttétek kialakulásában szerepet játszó adhézió dinamikájának pontosabb megértésében.

A kiváló szervezés mellett a konferencia lehetőséget biztosított együttműködések kialakítására és a kutatási eredmények több nézőpontból való megvitatására. Köszönöm a szegedi Biofizikai Intézet jelenlévő kutatóinak észrevételeit és ötleteit, mindamellett, hogy különböző sejtekkel dolgozunk, már most vannak és lesznek közös pontok a kísérleti munkákban.

Sümegi naplemente

A vár

Öreghegyről a kilátás

Poszterszekció I.

Tutori tevékenységem részeként TDK hallgatóm, Barna Réka Fanni ebben a hónapban már egyedül végzett immunfluoreszcens festést a matriptáz elhelyezkedésének meghatározása céljából. Számunkra is újdonság, hogy a sejtmagot festő DAPI mellett sejtmembrán jelölő WGA-t is használtunk, ami által lehetővé vált a matriptáz inhibitorok hatására esetlegesen bekövetkező matriptáz „vándorlás” pontosabb nyomon követése. Az ötletet a Semmelweis Egyetemen Patológia és Rákkutató Intézetben dolgozó dr. Meggyesházi Nórától kaptuk, amit ezúton is nagyon köszönök. Réka a tervek szerint 2014. novemberben TDK konferencián mutatja majd be kísérleti munkájának összefoglalását. A kutatási téma multidiszciplináris jellege miatt két további hallgató jelentkezett TDK dolgozat illetve szakdolgozat készítése céljából, egyrészt a bélgyulladások farmakológiája és kezelési lehetőségei témakörben, másrészt matriptáz inhibitorok hatásának vizsgálatára daganatos és nem-transzformált sejtvonalon.

Egy tehetséggondozó műhely tematikája körvonalazódik, melyben az elméleti tudás átadáson túl gyakorlati ismereteket is szerezhetnek majd a programban résztvevők. Ez egy biokémia, gyógyszertan, egészségtudomány és élettan alapokon nyugvó fórumként fog működni egyetemi, főiskolai hallgatókkal, természettudományos érdeklődésű középiskolásokkal.

A kutatási projekten belül a matriptáz inhibitorok jellemzésének részeként megvizsgáltuk a sejtek hidrogén-peroxid termelését a gátlószerek hozzáadását követően Amplex red alapú technika segítségével. Megállapítottuk, hogy a szerin-proteáz gátlása a választott koncentráció tartományban nem okozott jelentős hidrogén-peroxid koncentráció emelkedést IPEC-J2 sejtekben.

Az Amplex red tormaperoxidáz jelenlétében hidrogén-peroxiddal reagálva egy pirosan fluoreszkáló oxidációs termékké, a resorufinná alakul át.

Az első immunfluoreszcens festési próbálkozások WGA-val (zöld) IPEC-J2 sejtekben. A sejtmagokat kék színnel a DAPI jelöli.